Híres emberek, ismert személyiségek > Győr - wyw.hu

Keramikus, szobrász, a modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtője. Budapesti, bécsi, müncheni iskolák után Dániában és Franciaországban volt tanulmányúton. Egyaránt mestere a körplasztikának és a domborműnek, az agyagbavésett rajzos csempéknek, korongolt és felrakott edényeknek, a mázak finoman árnyalt keverésének.

Altorjai báró Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott püspök

1784-ben Győrbe jött, ahol Rájnis József, aki az idő tájt, már 1773-tól városunkban élt, hitszónoklatot tanított a győri főiskolán, fogadta be otthonába, és nevelői állást szerzett neki. A továbbiakban Révai kisebb megszakításokkal majd tizenkét évet töltött a városban.

Szimő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.): természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Nevéhez fűződik többek között a dinamó és a szódavíz gyártásának feltalálása.

Riesz Frigyes (Győr, 1880. jan. 22. - Bp., 1956. febr. 28.): a világhírű magyar matematikai iskola egyik legkiemelkedőbb alakja, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1916, r. 1936, t. 1955), Kossuth-díjas (1949, 1953). Egyetemi tanulmányait Budapesten, Zürichben, a politechnikumon és Göttingenben végezte.

1957. augusztus 12-én öngyilkos lett Szigethy Attila, az 1956-os forradalom és szabadságharc Gyõr-Sopron megyei vezetõje, a forradalom legjelentõsebb vidéki szervének, a Dunántúli Nemzeti Tanácsnak az elnöke.

1949-ben Győrött tett líceumi érettségit. Ugyanebben az évben a DISZ tehetségkutató pályázatán 100% c. elbeszélésével első díjat nyert. 1950-ben vasesztergályos a Győri Vagon- és Gépgyárban.

(Győr, 1948. szept. 2.– ): színész. A SzAk elvégzése után 1971-ben a Vígszínházba szerződött. 1976–78-ban szabadfoglalkozású, 1978-tól 1989-ig a Nemzeti Színházban játszott, majd ismét szabadfoglalkozású színművész, 1992-től ismét a Nemzeti Színház művésze.

Földes Gábor (Bp., 1923. máj. 31. – Győr, 1958. jan. 15.): színész, színházi főrendező, Jászai-díjas (1956). Iskoláit Keszthelyen kezdte, a Premontrei Gimn.-ban érettségizett. 1945-ben belépett a kommunista pártba; ez évtől a Színművészeti Akad.-n folytatta tanulmányait.

Horváth Ede (Szombathely, 1924. szeptember 18. – Győr, 1998. október 5.) politikus, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója.

Schöpf-Merei Ágoston, Schoepf-Merei (Győr, 1804. szept. 24. – Manchester, Anglia, 1858. márc. 12.): gyermekgyógyász, az MTA l. tagja (1835). Paduában befejezett orvosi tanulmányai után Bécsben volt gyakorló orvos. 1836-ban az első ortopédiai intézetet létesítette Pesten, amely az 1838. évi árvízkor elpusztult. 1839-ben alapította a pesti szegénygyermek-kórházat

Ha élne, kilencvenöt éves lenne Halmos László, 1931-től a győri székesegyház karnagya, zeneszerző.

Csizmadia Andor (Győr, 1910. szept. 4. – Bp., 1985. jún. 12.): jogtörténész, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1964). Egy.-i tanulmányait a bp.-i, ill. a szegedi tudományegy. jog- és államtudományi karán végezte. A jogi doktorátust 1933-ban Szegeden szerezte. 1929-ben, Győr város közigazgatásában kezdte közszolgálatát. 1940-ben II. osztályú, majd I. osztályú városi aljegyző lett, s kinevezték Kolozsvár városi közigazgatásának egyik szervezőjévé. A népjóléti ügyosztályt vezette. 1944-ben Nagybánya polgármestere. 1945-46-ban a Népjóléti és Munkaügyi Min. szociális főfelügyelője, majd a szociális osztály vezetője. 1944-ben a műszaki és gazdaságtudomány egyetemen „A magyar városi jog” c. témakörből egy.-i magántanári képesítést szerzett.